A piacon már egy ideje elérhetők az energiahatékonysági szolgáltatások. Számos, az energia-, szén-dioxid- és költségmegtakarításokat célzó szolgáltatási területeken még meg nem szólított szereplőkkel rendelkező ágazat azonban jelentős kihasználatlan lehetőségeket rejt magában. Olyan új technológiák alakultak ki ugyanakkor, amelyek megnyitják az utat a piac és az energiarendszer igényeinek megfelelő, a megújuló energiaforrások integrálását támogató, kontrollálhatóbb és szabályozhatóbb energiafogyasztást biztosító, infokommunikációs eszközöket alkalmazó új szolgáltatások előtt. Más technológiák az energiarendszer és a nem energetikai jellegű előnyök (például kényelem) ötvözését képesek megvalósítani. A különböző szolgáltatások és előnyök összekapcsolásával további célcsoportok, ágazatok és pénzügyi források érhetők el. Olyan tevékenységekre is szükség van azonban, amelyek a keresleti oldali szolgáltatók (például energetikai szolgáltató vállalatok és aggregátorok) strukturált minősítését és címkézését, valamint az energetikai végfelhasználók számára elérhetőségük javítását teszik lehetővé. Végül az intelligens mérőműszerek, intelligens eszközök és érzékelők által létrehozott infokommunikációs eszközök és big data elősegítik az energiamegtakarítás és a rugalmasság nyomon követését és ellenőrzését, biztosítva az optimális fogyasztás megfelelő javadalmazását. Az ilyen típusú energiaellátási szolgáltatások számára meghatározó kihívás az, hogy miközben különböző szolgáltatásokat és előnyöket kívánnak bevonni életképességük növelésére, valódi, mérhető energiamegtakarítást és teljesítménynövelést kell eredményezniük az egész energia rendszerben.

A projektek keretében a különböző piaci szereplők közötti kapcsolat megteremtését szükséges biztosítani, olyan integrált koncepciók és modellek kidolgozása érdekében, amelyek

• energiateljesítmény-alapú szerződések sikeres modelljeinek javítását és finomítását biztosítják és/vagy;
• teljesítményalapú fizetési rendszereket tartalmaznak és/vagy;
• a fogyasztók viselkedése és új adatelemző eszközök segítségével igényeik jobb megértése eredményeként magukba foglalják a fogyasztói egyéni energiaszolgáltatásokat;
• új szereplőket és vagy ágazatokat szólítanak meg és/vagy;
• az energiahatékonysági szolgáltatások más energiaellátási szolgáltatásokkal való integrációját valósítják meg (például az elosztott energiatermelés és a keresletoldali válaszintézkedések, beleértve a tárolási/hibrid energiarendszereket és/vagy nem energiával kapcsolatos szolgáltatásokat); a releváns érdekeltek jóváhagyásával és validációjával (például meglevő vagy fejlesztés alatt álló projektekhez kapcsolódó tesztelés keretében);
• potenciális jogi és szerződéses szempontokat is figyelembe vesznek.

A tervezett tevékenységeknek az alábbiakban felsoroltak közül legalább két releváns területre, illetve szempontra kell irányulniuk:

• energiaszolgáltatási modellek és új ágazatokra, új szereplőkre irányuló szolgáltatások;
• a különböző szereplők közötti szerződéses jogviszonyra épülő, az üzleti érdekeltség és különböző használati eseteit, valamint különböző bevételi forrásokat lefedő üzleti modellek, melyek az energiahatékonyság és más szolgáltatások vonatkozásában egyaránt alkalmazhatók;
• "teljesítményalapú fizetési rendszer" (különösen a csúcsidőszaki) energiafelhasználás tartós csökkentésére helyezett hangsúllyal, mely az új finanszírozási források bevonását is elősegíti;
• intelligens mérőeszközök, berendezések, szenzorok és eszközök által generált "Big Data" felhasználása az energiamegtakarítás pontosabb és dinamikusabb mérését és igazolását, valamint a rugalmas fogyasztást biztosító szabványosított folyamatok kialakításához, továbbá üzleti lehetőségek előzetes azonosítása és fejlesztése céljából;
• az innovatív energiahatékonysági szolgáltatások és technológiák elterjedését támogató kiegészítő, nem energetikai jellegzetességek;
• a keresleti oldalon a szolgáltatók elérhetőségének és minőségének javítása, piacra jutásuk egyidejű javításával.