Az eszközök megosztott használatán alapuló mobilitás, automatizált járműtechnológiák új formái, valamint olyan innovatív koncepciók, mint a mobilitás mint szolgáltatás (Mobility as a Service – MaaS) gyakran az új mobilitási megoldásokra, illetve technológiai változásokra még nem adaptált szabályozási keretek között kell, hogy érvényesüljenek.

A széttagolt, kiterjedt és nem megfelelő szabályozási környezet negatívan hat az üzleti vállalkozásokra és az állampolgárokra/fogyasztókra, továbbá befolyásolhatja az Európai Unió nemzetközi versenyképességét. Az elhúzódó szabályozási visszajelzések eredményeként pedig olyan megoldások születhetnek, melyek az elszenvedett késedelem miatt már nem megfelelőek az időközben továbbfejlesztett technológiák, valamint üzleti/üzemeltetési modellek számára.

A kihívást új szabályozási megközelítések, keretek és irányítási modellek tényadatokon alapuló kutatás segítségével történő kialakítása jelenti, melyek elég rugalmasak ahhoz, hogy lépést tartsanak a gyors technológiai változásokkal, és ösztönzik a kialakulóban levő felhasználó-központú technológiák és üzleti modellek hatékony elterjedését, a biztonság, kiberbiztonság, adatvédelem, társadalmi és etikai vonatkozású kérdések területét érintő védelem megfelelő szintjének biztosítása mellett. A különböző közlekedési módok közötti szabályozási korlátok azonosítása és elemzése szintén elvárás, a multimodális közlekedési rendszert ösztönző intézkedések kidolgozásának távlati céljából.

A benyújtásra kerülő pályázatok az alábbi szempontok közül többre vagy mindegyikre kell, hogy irányuljanak:

• A jelenlegi szabályozási megközelítésekre potenciálisan diszruptív hatást gyakorló új technológiák, szolgáltatások, üzleti és üzemeltetési modellek, valamint mobilitási megoldások (beleértve a társadalmi innovációk körét is), melyek a jelenlegi szabályozási megközelítések gyökeres átalakításának lehetőségét rejtik, mind a személy, mind a teherszállítás vonatkozásában.
• A diszruptív közlekedési technológiák/üzleti modellek vonatkozásában releváns különböző szabályozási válaszok és irányítási modellek tényadatokon alapuló, az Európai Unióra, valamint azon kívüli térségekre kiterjedő összehasonlító elemzése (a már létező és még kialakulóban levő megoldások vonatkozásában), a legjobb gyakorlatok azonosítása, tapasztalatok összegyűjtése;
• A szabályozási válaszokat befolyásoló fő gazdasági, politikai és társadalmi (például demográfiai, kulturális és történelmi) változók elemzése;
• A szabályozási megközelítések/keretek, valamint irányítási modellek azon jellegzetességeinek azonosítása, melyek a diszruptív innováció támogatásához szükségesek a biztonság, adatvédelem, illetve társadalmi vonatkozású kérdések területét érintően a védelem megfelelő szintjének biztosítása mellett, valamint amelyek az állami infrastruktúra használatának fenntartható modelljéhez járulnak hozzá;
• A köz és magánszféra kötelező, illetve önként vállalt keretek közötti együttműködése kapcsán felmerülő kérdések, valamint az adatcsere, irányítás és kommunikáció vonatkozású aspektusok elemzése;

Az Európai Unió kutatási és innovációs területre vonatkozó nemzetközi együttműködési stratégiájával összhangban a megvalósítás során multilaterális nemzetközi együttműködés kereteinek kialakítása különösen fontos.